Főúr, kérem a számlát!

A vendégek egy része fél, mások pedig nem is tudják, mit lehet reklamálni. „Az embereknek tudatosítaniuk kellene, hogy joguk van reklamálni a rossz árut, nem szabad félni” – nyilatkozta érdeklődésünkre Danuša Krkošová, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI) szóvivője. A pincérek egyes félrelépései egyenesen törvénytelenek, hiszen a fogyasztókat sértik, mások viszont csak a jól bevált szokásokkal és az illemmel ellenkeznek. Az első csoportba sorolható, ha jeget tesznek a dzsúszba, a másodikba pedig, ha citromot raknak az ásványvizünkbe. A fogyasztóknak azonban minden esetre tudniuk kéne, hogy ezt is lehet reklamálni. Természetesen egy luxusszálloda éttermében más minőségű szolgáltatásokra számíthatunk, mint egy falusi kocsmában. Egyre azonban mindkét helyen jogunk van: megkapni azt, amit megfizettünk.

Ismernünk kell az árat

Olyan étterem, amelyben az étlap átadása helyett csak megkérdezi a pincér, hogy mit eszünk, nem biztos, hogy helytállna egy fogyasztóvédelmi ellenőrzésen – a vendégnél sem kéne, hogy helytálljon. Egy szabály szerint ugyanis, a pincérnek tájékoztatnia kell a vendéget az összes kínált étel és ital pontos áráról. Hogy ehhez milyen módszert választ, teljesen mindegy: az árjegyzéket kiragaszthatják a falra, az étlapon lehet feltüntetve, vagy akár külön árlistán az asztalra is lerakhatja. A lényeg, hogy a vendég az ár alapján választhassa ki azt, amit akar.

Egy gyorsétkezdében az étel vásárlásánál fizetünk, a terméket pedig a helyszínen vagy csak otthon fogyasztjuk el. Ilyen esetben az észlelt hiányosságot (alulcsapolás, hideg étel, túl sós esetleg csípős étel, savanyú és romlott élelmiszer) azonnal a helyszínen kell reklamálni. A számlát csupán abban az esetben kell felmutatnunk, ha a hiányosságot otthon észleltük. „Más a helyzet az éttermekben, ahol csak a termék elfogyasztása után fizetünk. Ilyenkor a rossz minőségű ételt azonnal a felszolgáló pincérnél kell reklamálni. Természetesen az észlelt hiányosságot azonnal el kell távolítani, még mielőtt a vendég elfogyasztaná az ételt vagy italt. Nem fordulhat elő, hogy például egy üveg pezsgőből elfogyasztanak hat decit, és utána bejelentik: romlott” – magyarázta Krkošová. A személyzetnek azonnal el kell távolítania a hibát. Ha erre nem hajlandók, jobb, ha felállunk és keresünk egy másik éttermet.

ĺrásos panaszt is tehetünk

Ha az étel minőségével akad gond, vagy például azt tapasztaljuk, hogy a személyzet nem tartja be az alapvető higiéniai szabályokat, az illetékes regionális egészségügyi hivatalhoz kell fordulnunk. A fogyasztóvédelmi felügyelőség csak a számlázással, az étel és ital mennyiségével összefüggő panaszokat intézi. Esetleg ellenőrzi a nem dohányzók védelméről szóló törvény betartását.

Azt már csak kevesen tudják, hogy ha az észlelt hiányosságot az étteremben nem hajlandók eltávolítani, akár írásos panaszt is küldhetünk a tulajdonosnak. Neki kötelessége ezzel foglalkozni, a panaszt bejegyezni, és legtöbb harminc napon belül választ adni a sértett fogyasztónak. Ha még ezek után sem hajlandó válaszolni, akkor már a fogyasztóvédelmi törvényt sérti, amiért a SOI pénzbírságra ítélheti – természetesen csak, ha beigazolódik, hogy a levelet átvette. Ezért kell megtartani a kézbesítést bizonyító szelvény fénymásolatát, vagy ha személyesen visszük el a levelet, akkor írásos panaszunk másolatát az illetékes tulajdonos aláírásával.

Az éttermekben a reklamáció mindig problematikus. Fontos a személyzet, de a fogyasztó hozzáállása is. Ha egy vállalkozó foglalkozik az éttermével, és fontos neki, hogy a vendégek jól érezzék magukat és visszatérjenek, biztosan helyben elintézi a reklamációt. Az elégedett vendég ismerőseinek is elmondja, hogy jól érezte magát – ez pedig hatásos reklám lehet!

-usz-